Kattint A csincsilla eredete
A csincsilla, EZ a pufók, szürke mókushoz hasonlító barátságos, am igencsak sokrétűen "felhasználható" Kis Rágcsáló Amerika felfedezésével, AZ Andok hegységbõl indulva kezdte meg európai Hódító körútját (Csák ugy, Menta kollégája a tengerimalac). A csincsillák EREDETI élőhelyükön csapatokba verõdve, a kövek között bújkálva Eltek Éjszakai életüket. Nevüket a Spanyol hódítóktól a Csincsa indiánok utan kapták, azok utan Akik vadásztak rájuk, húsukat megették, bundájukat pedig ruhaként, takaróként használták. A CHINCHÁK azonban, bármennyire szerették Volna-nem élvezhették Tul sokáig a csincsillák Által nyújtott kényelmet. AZ OKÉT leigázó Inkák ugyanis hamarosan megtiltották nekik a csincsillaruhák viselését ES a csincsillaprém pillanatok Alatt AZ Inka uralkodóosztály ruha-alapanyagává vält-ES kizárólag AZ Inka Nemesek viselhették OKÉT. NEM sokáig örülhettek azonban AZ Inka Nemesek a győzelemnek. A XVI. században ugyanis a Spanyolok leigázták OKÉT (ha jol sejtem, Sok Chincha Indián dörzsölte akkoriban kárörvendõen a tenyerét ES elkezdõdött a Spanyol Nemesek Híres-vagy inkább hírhedt-zsákmányszerzõ körútja. Mivel adó MÁR akkoriban is létezett, AZ egyik alattvaló EGY ékszerekkel éS aranytömbökkel telepakolt dobozt küldött Izabella királynõnek. AZT NEM igazán szerette Volna, ha megsérül AZ értékes doboz, ezért AZT EGY Inka vezértõl zsákmányolt Csodaszép csincsillatakaróba csomagolta. A KÖVET, akinek ÁT Kellett Volna adnia a kincseket, azonban ugy döntött, hogy, vajon MIÉRT :) - inkább a fényûzõ életet választja, Spanyolország megszökött a kincsek legnagyobbb részével. Mivel volt EGY KIS lelkiismeretfurdalása, ezért a csincsillabundákba csomagolt dobozt biztos AMI biztos alapon elküldte királynõjének. Pechjére NEM jutott Tul messzire, hamar elfogták a királynő Katonai. Es, ahogy AZ MÁR Lenni szokott, a Gonosz El is nyerte méltó bûntetését .... vagy mégsem? ... Hat, NOK MÁR Csák ilyenek. A királynő MEG Soha NEM találkozott ilyen gyönyörû, fényûzõ éS Řitka szõrmével, IGY elfogása utan halálbûntetés helyett inkább lovaggá üttette tolvaj barátunkat :)) Igy történt, hogy a csincsillabunda a Spanyol Nõk álmainak netovábbja Lett, hiszen MEG Soha Senki tartózkodás Mellett találkozott ehhez hasonló lágy, puha, könnyû, Kékes-szürkés árnyalatú, csillogó bundával. Mindenki, akinek Akar: Csak egyszer van lehetõsége NYÍLT EGY Bunda megcsodálására, irigykedni kezdett a királynõre. A spanyolok kereslete a csincsillabunda iránt pedig olyan óriásira Nott, hogy Dél-Amerikában Az arany éS gyémántlázhoz hasonló ÁLLAPOT kezdett kialakulni. A csincsillabunda európai elterjedésével pedig a kereslet Csák Nott éS Nott éS Nott ... AZT hiszem Semmi SEM mutatja jobban a kereslet nagyságát, hogy pl. 1899-ben pl. Richard Glick a Lipcsei "Csincsillakirály" egymagában 78.500 darab, Majd 1900 éS 1901 folyamán MÁR Tobb, min 300.000 darab csincsillabundát importált. Családi számítások szerint ekkoriban Tobb, Menta Egymillió csincsilla vält a hatalmas bundaéhség áldozatává.
Lényegében ezzel egyidõben, a brit bányatársaságokkal AZ Andokba erkezett angol úriemberek egyre inkább hiányolni kezdték AZ Otthon MÁR olyannyira megszokott rókavadászatokat. Angliából rókákat hozattak, hétvégenként pedig rókára vadásztak. Hét közben pedig a róka vadászott ... Ejjel-nappal .... a csincsillára. "Hála" Az angol úriemberek hobbijának, a Spanyol Nemesek irigységének éS AZ európai bundaéhségnek, a csincsillákat, Sok MÁS értékes állathoz hasonlóan a század végére mar EGY kihalás veszélye fenyegette. Ennek hatására 1918-ban a chilei, a perui éS a boliviai Vezetés-végre-betiltotta a Kis állatok vadászatát éS a szõrmeexportot . De ekkor MÁR UGY Tunt, hogy TUL KESO volt. A Fordulat 1918-ban következett Lenni, amikor AZ EGY Mathias F. Chapman nevû, AZ Anaconda Coppernek Dolgozó bányamérnök EGY Indián vadásztól megvette élete Első elo csincsilláját. Ekkor született meg Chapman fejében a készített készített Saját csincsillatenyészet megalapításának a gondolata. A sors iróniája, hogy eredetileg-hozzánk hasonlóan-o Maga háziállat szerepet szánt Volna EGY Kis szőrmókoknak, am végül a szőrmepiac irányába fordult. (Durva. MEG a mai napig is az AZ Általános Vélemény, hogy ha NEM lennének szőrmetelepek, a csincsilla se Lenne ... mialatt lehet, hogy pont ezért NEM terjedt el korábban? Elgondolkoztató ...) Társai természetesen bolondnak hitték, amikor bejelentette, hogy Az összes eddig történt háziasítási kísérlet kudarcbafulladása utan, pontosan õ fogja megmenteni a kihalástól EZT a Fajt. Indián vadászokat fogadott ES AZ ELVE elfogott "kék" csincsillákért cserébe aranyat IGERT nekik. A csincsilláknak Tobb típusa (alfaja) EGY ELT a hegyek között, Menta pl. EGY kisebb méretű éS AZ alacsonyabban fekvő területeken Élő "Costina Az" ES a magasságot kedvelő "lanigera". Mivel AZ alacsonyan Élő-ES IGY könnyebben levadászható-Costina addigra lényegében MÁR teljesen kihalt, Chapman a Nagyobb méretű lanigera típusú aknamentesítő aknamentesítő csincsilla utan kutatot
Négy EVIG (1919-1922) járta AZ Andok lemagasabb, kb. 4.300 éS 5500 méter KÖZTI csúcsait 23 Indián társaságában, Igy sikerült összegyûjtenie 11 ELO példányt (vegyesen Costina éS lanigera típusút - 7 hímet ES 3 nőstényt). A kereses Embertelen körülmények között zajlott . Jol jellemzi a helyzetet, hogy volt olyan csincsilla a megmentettek között, akit szamárháton, hatalmas (EGY 5 gallonos, kb. Talan 19 liter körüli) Olajos "hordóban" hoztak le a hegyről - méghozzá anélkül, hogy EGY Csepp vizet is kapott Volna AZ es csomagolasa Melle. AZ indánok szerint ugyanis a csincsilla ha vizet KAP, meghal. (Szerinted? :)
A csincsillákat végül Speciális, Chapman Által kifejezetten nekik készíttetett faketrecekben, nap elől védve, jéggel hűtve LASSAN, Sok-Sok pihenővel hozták le a hegyekből - hogy hozzászokhassanak a magasságváltozáshoz. (A képen Chapman éS a felesége látható) A chilei Kormány azonban megtagadta a csinek kiutaztatását éS UGY Tunt, hogy Hiába volta: Sok fáradozás. Chapman azonban kitartó Parázs volt IGY elérte, hogy 1923-ban engedélyezzék ennek a különleges éS értékes szállítmánynak AZ országból történő kivitelét. AZ Új hazájukba VEZETŐ út aligha volt izgalommentes. A csincsillákat vonattal, gőzhajóval, teherhajóval, a hajóra egyszerűen zsebben "felcsempészve", jéggel, NEDVES kendőkkel hűtve szállították Kaliforniába. (A Palena nevű gőzhajóval utaztak ÁT Callaoba, Japán Anyu Maru nevű teherhajóval pedig San Pedróba - Kaliforniába) 1923 február 22-En pedig a 11 csincsilla helyett 12 sikeresen meg is erkezett AZ Egyesült Államokba (Sajnos AZ egyik csincsilla meghalt, am Két bébi is született). Ok lettek a mai csincsillapopuláció OSEI. AZ alábbi képen Dona Inez Suez, AZ EREDETI 11 csincsilla legszebbike látható: A Chapman-birodalom AZ Első csincsilla-farm Kalifornia sivatagos részen Tecachapiban Jott létre. A csincsillák Furcsa, kúnyhószerű ólakban laktak, könnyű volt OKÉT feltörni. Chapmennek NEM volt könnyű Dolga éS UGY Tunt , Minden körülmény ellene fordult. Miután a csincsilláit Los-Angelesből a farmra költöztette, ugy Tunt, gondok lesznek a vízzel, Majd mindez fokozandó betörtek Hozza éS elvitték a csincsilláinak csaknem EGY felét, Akik Kožul sokan el is pusztultak a tolvaj sivatagon ÁT történő szökése közben . (Állítólag - bár valószínűleg Európában adták el OKÉT) A csincsillák végül Los Angeles környékén Inglewoodban telepedtek le, ahol Chapman valóban mindent megtett értük. Pénzt éS Idot NEM kímélve hatalmas épületeket éppíttetett nekik, hatalmas ketrecekkel éS elletőládákkal. Mathias F. Chapman valószínűleg tényleg nagyon szerette a csincsilláit ... éS OK OT :) AZT hiszem AZ a tény, hogy AZ egyik, a szállítóketreceket készítő német kovács utan elnevezett "őscsincsilla" "Öreg Hoff" Chapman 1934 december 26-i halálát is túlélve kb. 22 évesen halt meg , mindent elmond. Bár a mai csincsillapopuláció éS Maga a csincsilla-üzletág létrejötte Chapman nevéhez fűződik, a mai csincsillák (ok talan a Te csinjeid OSEI) MÁR NEM feltétlenül Csák ezeknek AZ OS csiniknek a leszármazottai. AZ USA-ba ugyanis vérfrissítés gyanánt később ujabb Costina éS Brevicaudata típusú aknamentesítő aknamentesítő csincsillákat is behoztak Dél-Amerikából. Ennek ellenére AZ 1950-es években EGY tenyészpár MEG MinDig dollárezreket ÉRT éS egyre Többen látták meg AZ ÜZLETET a csincsillatartásban, találták meg a csincsillabunda potenciális piacát, éS alapították meg AZ Elsõ szervezeteket a csincsillabundák értékesítésére.
1931-ben EGY Breadie nevű német Állat Kereskedő 32 állatott Csempesz ki a farmról Németországba.
EZ Lett AZ európai állomány Alapja.
1930-as évek elején EGY tenyészpár Ára 3000 Dollár körül mozog ezért sokaknak megtetszik a tenyésztésük.
1936-ban Amerikában, 1947-ben Kanadában, 1953-ban Németországban alakulnak meg AZ Első tenyész szövetségek. 1960-1970 között Munkanapok kb. 100 Ezer darab prémet állítanak Elő Aruk MEG MinDig Magas 100 dolláros körüli.
Hazánkban először Anghi Csaba professzor a Fővárosi Állat-ES Növénykert igazgatója mutat, hogy néhány példányt. 1967-ben a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet importált 120 állatott kísérlet céljára.
1977-ben AZ Ócsai Vörös Október MGTSZ 2000 anya állatott vásárol éS 10.000 darabos Ányás telep létrehozását tervezi. De a tenyésztésnek NEM megfelelő a nagyüzemi tartás IGY a Vállalkozás kudarcba fulladt.
1980-tól jönnek létre a kisüzemi tenyész telepek.
1989-re 7000 ezerre becsülik Az anyák számát ezeken a telepeken.
A csincsilla, EZ a pufók, szürke mókushoz hasonlító barátságos, am igencsak sokrétűen "felhasználható" Kis Rágcsáló Amerika felfedezésével, AZ Andok hegységbõl indulva kezdte meg európai Hódító körútját (Csák ugy, Menta kollégája a tengerimalac). A csincsillák EREDETI élőhelyükön csapatokba verõdve, a kövek között bújkálva Eltek Éjszakai életüket. Nevüket a Spanyol hódítóktól a Csincsa indiánok utan kapták, azok utan Akik vadásztak rájuk, húsukat megették, bundájukat pedig ruhaként, takaróként használták. A CHINCHÁK azonban, bármennyire szerették Volna-nem élvezhették Tul sokáig a csincsillák Által nyújtott kényelmet. AZ OKÉT leigázó Inkák ugyanis hamarosan megtiltották nekik a csincsillaruhák viselését ES a csincsillaprém pillanatok Alatt AZ Inka uralkodóosztály ruha-alapanyagává vält-ES kizárólag AZ Inka Nemesek viselhették OKÉT. NEM sokáig örülhettek azonban AZ Inka Nemesek a győzelemnek. A XVI. században ugyanis a Spanyolok leigázták OKÉT (ha jol sejtem, Sok Chincha Indián dörzsölte akkoriban kárörvendõen a tenyerét ES elkezdõdött a Spanyol Nemesek Híres-vagy inkább hírhedt-zsákmányszerzõ körútja. Mivel adó MÁR akkoriban is létezett, AZ egyik alattvaló EGY ékszerekkel éS aranytömbökkel telepakolt dobozt küldött Izabella királynõnek. AZT NEM igazán szerette Volna, ha megsérül AZ értékes doboz, ezért AZT EGY Inka vezértõl zsákmányolt Csodaszép csincsillatakaróba csomagolta. A KÖVET, akinek ÁT Kellett Volna adnia a kincseket, azonban ugy döntött, hogy, vajon MIÉRT :) - inkább a fényûzõ életet választja, Spanyolország megszökött a kincsek legnagyobbb részével. Mivel volt EGY KIS lelkiismeretfurdalása, ezért a csincsillabundákba csomagolt dobozt biztos AMI biztos alapon elküldte királynõjének. Pechjére NEM jutott Tul messzire, hamar elfogták a királynő Katonai. Es, ahogy AZ MÁR Lenni szokott, a Gonosz El is nyerte méltó bûntetését .... vagy mégsem? ... Hat, NOK MÁR Csák ilyenek. A királynő MEG Soha NEM találkozott ilyen gyönyörû, fényûzõ éS Řitka szõrmével, IGY elfogása utan halálbûntetés helyett inkább lovaggá üttette tolvaj barátunkat :)) Igy történt, hogy a csincsillabunda a Spanyol Nõk álmainak netovábbja Lett, hiszen MEG Soha Senki tartózkodás Mellett találkozott ehhez hasonló lágy, puha, könnyû, Kékes-szürkés árnyalatú, csillogó bundával. Mindenki, akinek Akar: Csak egyszer van lehetõsége NYÍLT EGY Bunda megcsodálására, irigykedni kezdett a királynõre. A spanyolok kereslete a csincsillabunda iránt pedig olyan óriásira Nott, hogy Dél-Amerikában Az arany éS gyémántlázhoz hasonló ÁLLAPOT kezdett kialakulni. A csincsillabunda európai elterjedésével pedig a kereslet Csák Nott éS Nott éS Nott ... AZT hiszem Semmi SEM mutatja jobban a kereslet nagyságát, hogy pl. 1899-ben pl. Richard Glick a Lipcsei "Csincsillakirály" egymagában 78.500 darab, Majd 1900 éS 1901 folyamán MÁR Tobb, min 300.000 darab csincsillabundát importált. Családi számítások szerint ekkoriban Tobb, Menta Egymillió csincsilla vält a hatalmas bundaéhség áldozatává.
Lényegében ezzel egyidõben, a brit bányatársaságokkal AZ Andokba erkezett angol úriemberek egyre inkább hiányolni kezdték AZ Otthon MÁR olyannyira megszokott rókavadászatokat. Angliából rókákat hozattak, hétvégenként pedig rókára vadásztak. Hét közben pedig a róka vadászott ... Ejjel-nappal .... a csincsillára. "Hála" Az angol úriemberek hobbijának, a Spanyol Nemesek irigységének éS AZ európai bundaéhségnek, a csincsillákat, Sok MÁS értékes állathoz hasonlóan a század végére mar EGY kihalás veszélye fenyegette. Ennek hatására 1918-ban a chilei, a perui éS a boliviai Vezetés-végre-betiltotta a Kis állatok vadászatát éS a szõrmeexportot . De ekkor MÁR UGY Tunt, hogy TUL KESO volt. A Fordulat 1918-ban következett Lenni, amikor AZ EGY Mathias F. Chapman nevû, AZ Anaconda Coppernek Dolgozó bányamérnök EGY Indián vadásztól megvette élete Első elo csincsilláját. Ekkor született meg Chapman fejében a készített készített Saját csincsillatenyészet megalapításának a gondolata. A sors iróniája, hogy eredetileg-hozzánk hasonlóan-o Maga háziállat szerepet szánt Volna EGY Kis szőrmókoknak, am végül a szőrmepiac irányába fordult. (Durva. MEG a mai napig is az AZ Általános Vélemény, hogy ha NEM lennének szőrmetelepek, a csincsilla se Lenne ... mialatt lehet, hogy pont ezért NEM terjedt el korábban? Elgondolkoztató ...) Társai természetesen bolondnak hitték, amikor bejelentette, hogy Az összes eddig történt háziasítási kísérlet kudarcbafulladása utan, pontosan õ fogja megmenteni a kihalástól EZT a Fajt. Indián vadászokat fogadott ES AZ ELVE elfogott "kék" csincsillákért cserébe aranyat IGERT nekik. A csincsilláknak Tobb típusa (alfaja) EGY ELT a hegyek között, Menta pl. EGY kisebb méretű éS AZ alacsonyabban fekvő területeken Élő "Costina Az" ES a magasságot kedvelő "lanigera". Mivel AZ alacsonyan Élő-ES IGY könnyebben levadászható-Costina addigra lényegében MÁR teljesen kihalt, Chapman a Nagyobb méretű lanigera típusú aknamentesítő aknamentesítő csincsilla utan kutatot
Négy EVIG (1919-1922) járta AZ Andok lemagasabb, kb. 4.300 éS 5500 méter KÖZTI csúcsait 23 Indián társaságában, Igy sikerült összegyûjtenie 11 ELO példányt (vegyesen Costina éS lanigera típusút - 7 hímet ES 3 nőstényt). A kereses Embertelen körülmények között zajlott . Jol jellemzi a helyzetet, hogy volt olyan csincsilla a megmentettek között, akit szamárháton, hatalmas (EGY 5 gallonos, kb. Talan 19 liter körüli) Olajos "hordóban" hoztak le a hegyről - méghozzá anélkül, hogy EGY Csepp vizet is kapott Volna AZ es csomagolasa Melle. AZ indánok szerint ugyanis a csincsilla ha vizet KAP, meghal. (Szerinted? :)
A csincsillákat végül Speciális, Chapman Által kifejezetten nekik készíttetett faketrecekben, nap elől védve, jéggel hűtve LASSAN, Sok-Sok pihenővel hozták le a hegyekből - hogy hozzászokhassanak a magasságváltozáshoz. (A képen Chapman éS a felesége látható) A chilei Kormány azonban megtagadta a csinek kiutaztatását éS UGY Tunt, hogy Hiába volta: Sok fáradozás. Chapman azonban kitartó Parázs volt IGY elérte, hogy 1923-ban engedélyezzék ennek a különleges éS értékes szállítmánynak AZ országból történő kivitelét. AZ Új hazájukba VEZETŐ út aligha volt izgalommentes. A csincsillákat vonattal, gőzhajóval, teherhajóval, a hajóra egyszerűen zsebben "felcsempészve", jéggel, NEDVES kendőkkel hűtve szállították Kaliforniába. (A Palena nevű gőzhajóval utaztak ÁT Callaoba, Japán Anyu Maru nevű teherhajóval pedig San Pedróba - Kaliforniába) 1923 február 22-En pedig a 11 csincsilla helyett 12 sikeresen meg is erkezett AZ Egyesült Államokba (Sajnos AZ egyik csincsilla meghalt, am Két bébi is született). Ok lettek a mai csincsillapopuláció OSEI. AZ alábbi képen Dona Inez Suez, AZ EREDETI 11 csincsilla legszebbike látható: A Chapman-birodalom AZ Első csincsilla-farm Kalifornia sivatagos részen Tecachapiban Jott létre. A csincsillák Furcsa, kúnyhószerű ólakban laktak, könnyű volt OKÉT feltörni. Chapmennek NEM volt könnyű Dolga éS UGY Tunt , Minden körülmény ellene fordult. Miután a csincsilláit Los-Angelesből a farmra költöztette, ugy Tunt, gondok lesznek a vízzel, Majd mindez fokozandó betörtek Hozza éS elvitték a csincsilláinak csaknem EGY felét, Akik Kožul sokan el is pusztultak a tolvaj sivatagon ÁT történő szökése közben . (Állítólag - bár valószínűleg Európában adták el OKÉT) A csincsillák végül Los Angeles környékén Inglewoodban telepedtek le, ahol Chapman valóban mindent megtett értük. Pénzt éS Idot NEM kímélve hatalmas épületeket éppíttetett nekik, hatalmas ketrecekkel éS elletőládákkal. Mathias F. Chapman valószínűleg tényleg nagyon szerette a csincsilláit ... éS OK OT :) AZT hiszem AZ a tény, hogy AZ egyik, a szállítóketreceket készítő német kovács utan elnevezett "őscsincsilla" "Öreg Hoff" Chapman 1934 december 26-i halálát is túlélve kb. 22 évesen halt meg , mindent elmond. Bár a mai csincsillapopuláció éS Maga a csincsilla-üzletág létrejötte Chapman nevéhez fűződik, a mai csincsillák (ok talan a Te csinjeid OSEI) MÁR NEM feltétlenül Csák ezeknek AZ OS csiniknek a leszármazottai. AZ USA-ba ugyanis vérfrissítés gyanánt később ujabb Costina éS Brevicaudata típusú aknamentesítő aknamentesítő csincsillákat is behoztak Dél-Amerikából. Ennek ellenére AZ 1950-es években EGY tenyészpár MEG MinDig dollárezreket ÉRT éS egyre Többen látták meg AZ ÜZLETET a csincsillatartásban, találták meg a csincsillabunda potenciális piacát, éS alapították meg AZ Elsõ szervezeteket a csincsillabundák értékesítésére.
1931-ben EGY Breadie nevű német Állat Kereskedő 32 állatott Csempesz ki a farmról Németországba.
EZ Lett AZ európai állomány Alapja.
1930-as évek elején EGY tenyészpár Ára 3000 Dollár körül mozog ezért sokaknak megtetszik a tenyésztésük.
1936-ban Amerikában, 1947-ben Kanadában, 1953-ban Németországban alakulnak meg AZ Első tenyész szövetségek. 1960-1970 között Munkanapok kb. 100 Ezer darab prémet állítanak Elő Aruk MEG MinDig Magas 100 dolláros körüli.
Hazánkban először Anghi Csaba professzor a Fővárosi Állat-ES Növénykert igazgatója mutat, hogy néhány példányt. 1967-ben a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet importált 120 állatott kísérlet céljára.
1977-ben AZ Ócsai Vörös Október MGTSZ 2000 anya állatott vásárol éS 10.000 darabos Ányás telep létrehozását tervezi. De a tenyésztésnek NEM megfelelő a nagyüzemi tartás IGY a Vállalkozás kudarcba fulladt.
1980-tól jönnek létre a kisüzemi tenyész telepek.
1989-re 7000 ezerre becsülik Az anyák számát ezeken a telepeken.